HSZJSE
"Az embernek teljes értelmét és energiáját latba kell vetnie amikor hegyeket akar mászni. Tervét a legkörültekintőbb gonddal kell elkészítenie, a legmegfelelőbb útvonalhoz, a legkedvezőbb időjáráshoz, a legalkalmasabb szerszámokat és edzési módokat kell megválasztania és csak akkor vághat neki a hegynek, ha már minden szükséges feltétel biztosított."
Riccardo Cassin
  • Kezdőoldal
  • hszjse.lap.hu
  • Mászóiskolák
    • Hámor
    • Fehér-kő
    • Örvény-kő
    • Köpüs-kő
  • Hírek
  • Egyesület
    • Történet
    • Hámor településtörténete
    • Alapszabály
    • SZJA 1% felhasználás
    • Elérhetőség, adatok
  • Jégkondíciók
  • Galériák
    • Galéria
    • Galéria 2013.
    • Galéria 2014.
    • Galéria 2015
    • Galéria 2016
  • Videók
    • HSZJSE videók
    • Videók
  • Kapcsolat
Kezdőlap» Hírek » Meghalt Kurt Albert. Egy mászó legendától búcsúzunk
  • Egyesület
    • Történet
    • Hámor településtörténete
    • Alapszabály
    • SZJA 1% felhasználás
    • Elérhetőség, adatok
  • Tagjaink
    • Tisztségviselők és rendes tagok
    • Pártoló tagok
    • in memoriam
  • Információ, belépés az egyesületbe
    • Információk
    • Belépési nyilatkozatok
    • Information About Partner Membership
  • Mászóiskolák
    • Hámor
    • Fehér-kő
    • Örvény-kő
    • Köpüs-kő
  • Biztonságtechnika
  • Mászónapló
    • 2016
    • 2014
    • 2013
    • 2012
    • 2011
    • 2010
  • Oktatás
    • Tanfolyamok
    • Oktatóink
  • Hasznos tudnivalók
    • OeAV
    • JAMES
    • Kedvezmények itt-ott
  • Cikkek

Legfrissebb cikkek

  • Mészkőtornyok között az 5. hosszban

    Alpesi túra a Wilder Kaiserben

  • centenarium1

    A “Szűzvasút” centenáriuma

    Újdonságok

    • Alpine Up – egy újfajta biztosítóeszköz Alpine Up – egy újfajta biztosítóeszköz
    • Birthright freed on Grands Charmoz Birthright freed on Grands Charmoz
    • Vysoké Tatry – Veverkov 2016

    kurt

    A német mászó legenda, Kurt Albert 2010. szeptember 28-án 20.45-kor hunyt el 56 évesen,
    miután két nappal korábban balesetet szenvedett egy via ferrátán a németországi Bavaria
    tartományban.

    Nehéz eltalálni, hogy hol érdemes kezdeni. Talán a végzetes tragédiától. Kurt Albert
    szeptember 28-án, kedden halt meg az Erlangen kórházban, Bavariában. Kurt nem
    tudott felgyógyulni a súlyos sérüléseiből, amelyeket a Höhenglücksteig-i via ferrátán
    való 18 méteres esésekor szerzett vasárnap. Pontos adatok a balesettel kapcsolatban
    nem ismertek. Ami számít, hogy a világ egyik legtehetségesebb és legsikeresebb
    sportmászója és alpinistája nincs többé közöttünk.

    Albert jelentőségét és hatását sportunkban nem lehet túlértékelni. 1954. január 28-án
    született Nürnbergben, mászni 14 évesen kezdett el Frankenjurában, és gyorsan
    fejlődött az olyan klasszikus alpin utakig, mint a Walker-pillér a Grand Jorasses-on, az
    Eiger északi fala, vagy az olasz Dolomitok útjai, amelyeket a legtöbbre becsült. Míg ezek
    az alpin mászások lefektették az alapokat Albert jövendő karrierjéhez, már fiatalon a
    sziklamászás fizikai korlátainak felfedezése és kitolása érdekelte, ami ebben az
    időszakban még gyerekcipőben járt, régi tradíciók nyomták el, amelyek látszólag
    szemben álltak a “fiatal” szabadmászó mozgalom új álmaival és energiáival.

    Egy korai, szász-svájci homokköveken tett túrát követően Albert rájött, hogy a mesterséges
    mászás zsákutca, a jövő máshol rejlik. 1975-ben azzal oldotta meg a
    generációk közötti konfliktust – a mesterséges és szabad mászók között –, hogy
    bevezette a “rotpunkt” filozófiáját. Azzal, hogy vörös pontot festett egy út
    beszállásához, jelezte, hogy az út teljesíthető szabadon, minden mesterséges eszköz
    használata nélkül. Ezzel meghagyva az utat azok számára, akik továbbra is az eredeti
    stílusban szeretnék átmászni. A szabadmászás gondolata futótűzként terjedt az
    egész világon, az “on-sight”-tal egyetemben. Albert terminusa, a “rotpunkt”
    napjainkban alapvető viszonyítási kategória, amelyhez a sportágban a teljesítményeket
    mérik.

    Néhány fiatal mászó, mint például Wolfgang “Flipper” Fietz, Norbert Bätz, Norbert Sandner,
    majd egy kicsivel később közeli barátja, Wolfgang Güllich társaságában Albert azonnal
    elkezdett nehezebbnél nehezebb utakat nyitni Frankenjurában. 1977-benmászta át az
    “Osterweg” (VIII-) utat, míg a későbbi “Sautanz” (IX-, 1981) és mindenek felett
    “Magnet” útjai (IX, 1982) valódi mérföldkőnek számítanak a német sportmászásban. Albert a
    mászás vezető alakjává vált országában, olyannyira, hogy 1984-ben a német kormány
    őt, Wolfgang Güllich-et és Sepp Geschwendtner-t a mászásért tett szolgálataikért a “Silberne Lorberblatt”-tal (Ezüst Babérlevél) tüntette ki, ami a legmagasabb
    sportteljesítményért járó kitüntetés.

    Albert érdeklődése a vertikális világ felé semmi esetre sem korlátozódott a Frankenjura
    számtalan sziklájára. A legjobb német mászókkal együtt figyelme arra irányult, hogy a
    “rotpunkt” eszméjét a világ legnagyobb falaira exportálja.

    1987-ben a Dolomitokba utazott a Tre Cime di Lavaredo tornyokhoz, ahol Gerold
    Sprachmannal együtt véghezvitték a Cima Ovest Svájci útjának első szabad átmászását.
    Később a Cima Grande világhírű Hasse-Brandler útjának az első szabad átmászása is az ő
    nevéhez fűződik. 1988-ban elutazott a Karakorumba Wolfgang Güllich és Hartmut
    Münchenbach társaságában, ők teljesítették először szabad stílusban a Jugoszláv utat
    (Slavko Cankar, Francek Knez, Bojan Srot, 1987) a 6242 méteres Névtelen Tornyon
    (Nameless Tower), a Trango Tornyok egyikén. Ez sok szempontból pusztán bemelegítés volt
    Albert legértékesebb útjához, a közeli “Eternal Flame”-hez képest. 1989 nyarán
    mászta Wolfgang Güllich, Christof Stiegler és Milan Sykora társaságában. A négyesnek új
    útvonalat sikerült másznia a Névtelenen Toronyra, amelyet az előző évben fedeztek fel.
    Ez a mászásuk a vakmerő bátorság és a teljes eltökéltség ellenállhatatlan keverékének
    bizonyult, kiváltképp a legvégén, amikor Stieglernek és Sykoranak haza kellett mennie.
    Güllichhel sérülten, Albert minden erejét latba vetette, hogy elérjék a csúcsot.
    Mindennek eredménye: szabad mászás 7b+-ig és három rész mesterséges mászás. Az
    “Eternal Flame” utat nyitott a sportmászás olyan új dimenziójába a Himalájában,
    amelynek elérése mindezidáig elképzelhetetlen volt.

    Azonban nem csak a Himalája: az Albert-Güllich mászópáros olyan sikeresnek bizonyult (11
    évig másztak együtt), hogy egy évvel később Norbert Bätzzel, Peter Dittrichhel és Bernd
    Arnolddal közösen csapatot hoztak létre, hogy megnyissák a gyönyörű “Riders on the
    Storm” 1300 méteres direkt utat a Paine Középső Tornyán, a Keleti fal kompakt
    gránitján. Albertet mélyen lenyűgözte Patagónia, 1995-ben még egyszer visszatért Bernd Arnolddal, Jorg Gerschellel és Lutz Richterrel, és megnyitották a 44 kötélhosszas 7c/A2
    “Royal Flush” utat a Fitz Roy keleti pillérén. Albert az összes nagyfalas mászása közül
    mindig ezt tartotta a legjelentősebbnek.

    Bár otthon Albert mindig kényelmesen érezte magát egy nagy bögre kávé és a közeli barátai,
    mint például a fizika- és matematika tanár Jerry Moffatt társaságában, azonban
    folyamatosan újabb és újabb kihívásokat kerestek. Így jött az ötlet, hogy a világ
    legmegközelíthetetlenebb csúcsait teherhordók és motorizált segítség nélkül, “korrekt
    módon” (by fair means) másszák meg. Az új évezred fordulóján ezen az elképzelésen
    kísérletezett Stefan Glowaczcal, Holger Hemberrel és Gerd Heidornnal úgy, hogy
    megmászták az 500 méteres “Odyssey 2000″ utat a Baffin-szigeten lévő Polar Bear Spire
    gránitján. Ez több volt mint egy út, inkább egy kalandos túra tetőpontjának nevezhető,
    hiszen a négy mászó teljesen önállóan teljesítette a felszerelés szállítását több mint 400
    kilométeren keresztül, a bolygó egyik legbarátságtalanabb részén.

    Albert tárt karokkal fogadta az új filozófiát, és hamarosan vezérelvévé vált a következő
    éveiben, gyakran Stefan Glowacz társaságában. Alig múlt el szezon anélkül, hogy egy-
    egy jelentősebb kieső nagyfal első megmászását ne teljesítették volna. A “fair means”
    (korrekt módon) szinonimája lett a mászás lehető legletisztultabb formájának, és a világ
    legjobb mászói azóta is alkalmazzák.

    Kurt Albert először tehetséges fiatalként kísérletezett a mászás ilyen tiszta formájával a késői
    ’60-as években az otthonához közeli Frankenjurában. 50 évvel később nagyhatású
    életműve a világ legnagyszerűbb hegyein van jelen.

    Kurt Albert – jelentős mászások és dátumok

    1954 Született: Nürnberg, Németország, Január 28.
    1968 Elkezdtett mászni, otthon Frankenjurában
    1973 Út a szász-svájci homokkövekre. Felfigyelt a szabad mászás lehetőségeire
    1975 A Rotpunkt filozófiájának fejlődése. Az Adolf-Rott-Ged. Weg (VI+) volt az első út
    Frankenjurában, amit vörös ponttal jelölt meg
    1977 FA Devil’s Crack (VII) & Osterweg (VIII-), Frankenjura
    1979 Szóló, Devil’s Crack (VII), Röthelfels, Frankenjura
    1980 FA Rubberneck (VIII+), Richard Wagnser Fels, Frankenjura
    1981 FA Sautanz (IX-), Frankenjura
    1982 FA Magnet (IX-), a legnehezebb út a Frankenjurában
    1986 Szóló, Fight Gravity (VIII+), Richard Wagnser Fels, Frankenjura
    1987 FFA Hasse-Brandler (VIII) Cima Grande, Dolomitok
    1987 FFA Swiss Route (IX-) Cima Ovest, Dolomitok
    1987 Szóló, Rubberneck (VIII+), Richard Wagnser Fels, Frankenjura
    1988 Szóló, Courage Fouyons (7b), Buoux, Franciaország
    1988 FFA Yugoslav route (7a+), Nameless Tower, Karakorum
    1989 FA Eternal Flame (IX-, 3 rész mesterséges mászás), Nameless Tower, Karakorum
    1990 FA Riders on the Storm (IX), Paine Central Tower, Patagónia
    1993 FA Stairway to Heaven (IX), Roraima, Venezuela
    1994 FA Moby Dick (IX+), Ulamertorsuaq, Grönland
    1995 FA Royal Flush (IX), Fitz Roy, Patagónia
    1995 FA Fitzcarraldo (VIII+) Mount Harrison Smith, Cirque of Unclimbables, Kanada
    1996 FA Gelbe Mauer (IX) Tre Cime di Lavaredo
    1997 FA Nordlicht (VIII+), Tupilak, Grönland
    1998 FA El Condorito (IX), Aguja St. Exupery, Patagónia
    1999 FA Vela y Viento (IX-), Aguja Mermoz, Patagónia
    1999 FA Hart am Wind (VIII+), Cape Renard Tower, Antarktisz
    2000 A Franco Argentin út ismétlése, Fitz Roy, Patagónia
    2000 FA Odyssee 2000 (VIII+, 500m), Baffin-sziget, Kanada
    2002 FA on Vampire Peak (VIII+), Lotus Mountain, Kanada
    2003 Ismétlés: Story About Dancing Dogs (IX/600m) Mt. Poi, Ndoto Hegység, Kenya
    2006 FA El Purgatorio (650m/IX), Acopan Tepuis, Venzuela
    2007 Expedíció: Sablija, Ural, Oroszország
    2008 FA El Nido del TirikTirik (7b/400m) Castillo, Venezuela
    2009 FA Hotel Guácharo (7a+/550m) Roraima-Tepuis, Venezuela
    FA = Első átmászás (First Ascent)
    FFA = Első szabad átmászás (First Free Ascent)

    kurt2

    Forrás: Planetmountain 2010. szeptember 29.
    Fordította: Szamosi Barna

    A hegymászás veszélyes sport.

    Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a hegy- és sziklamászás (beleértve annak minden formáját, ágát) veszélyes sport, megfelelő képzettség és szaktudással rendelkező ember felügyelete nélkül kimondottan kockázatos tevékenység. A honlapon található tartalmak sugallatára bekövetkezett balesetekért felelősséget vállalni nem tudunk.

    © 2013 HSZJSE