Régi adósságot törlesztettünk a "Nyír - Team" felé.
Bár csonka volt az összeállítás, mégis egy újabb kolléga ismerkedett a Poduplaszki völgy
(Bielovska dolina) jegeivel.
Csapatunk, Thuróczy Róbert, Mészáros Gábor (Gaben), Hímer Józsi és én indultunk némi
késéssel a miskolci Mountex elől 2011. március 8.-án hajnalban.
Sajnos Princus (Vincellér Tibor) munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott Velünk jönni, és
ezért négyesben értünk ki Lysa Polana -ba.
Palo még nem volt nyitva, így a völgyben megindulva ecseteltük a lehetőségeket Robinak, aki
Gabennel végül a Mrozek és az Adin úsmev megmászása mellett döntött.
Bár Gaben már mászott ebben a völgyben, ezt a két jeget még nem volt alkalma kipróbálni,
Robi pedig abszolút "jégmentes" volt ezen a helyszínen.
Mi Józsival tovább mentünk, hogy a Kaskady-ból nyíló Océ plné ladu jégen nyissuk a napot.
Elsőként értünk a Kaskady alá, mire beszereltünk, már két újabb parti érkezett.
Gyors indítással a Kaskady első hossza után bekanyarodtunk az Océ plné alá.
Már sütötte a nap, ennek ellenére állapotát Józsi még megfelelőnek találta, tehát belevágott.
A jég fekvése és a sokszor már tavaszias időjárás kicsit megnehezítette a dolgunkat, de az út
átmászása után egyöntetűen azt mondtuk: még pont belefért, jó, hogy bevállaltuk.
A később jövő két parti a Kaskady-ban mozgott, mi lementünk, hogy megnézzük Gabent és
Robit.
Az Adin úsmev végén jártak, mi még belevágtunk a Mrozek-ba, lévén, hogy egy teremtett
lélek sem volt alatta.
Késő délután már együtt sétáltunk le a parkolóhoz, miközben gyönyörködtünk a fenséges látványban.
Bár Palo nem volt szolgálatban, egy szokásos üdítőitalt elfogyasztottunk és újra
megállapítottuk: jó itt lenni, megéri ide kirándulni!
Hazafelé Stratenán a Safran hívogatásának nem tudtunk ellen állni! Szokásos menü, majd
kissé már álmos továbbutazás.
Este fél 9-kor a Nyír – Team - újabb élményekkel - már robogott is tovább Nyíregyházára.
Seregi Ernő