A Turistaság és Alpinizmus című, 1994-ben újraindult folyóirat 1.(26.) évfolyam 1. számában
figyeltem fel az alábbi cikkre. Mivel a Tátrában mászott útjaink során lépten-nyomon
találkozunk a nevével, talán érdemes többet is megtudnunk róla. Álljon hát itt a róla
szóló írás.
Neidenbach Ákos:
Tátrai segítőnk: Arno Puskás
Az ótátrafüredi villamos megállt a fagerendás állomásépület előtt. Az augusztusi napmeleg
alig volt érezhető a kellemesen üde fenyőillatban, amikor többedmagammal leszálltam a
szerelvényről. Hátunkon hatalmas hordkeretek vasváza feszült, és csak úgy tudtam
felvenni a 115 kilós pakkot, hogy társaimnak kellett segíteniük. Már előre is mentek, és
én éppen az utolsó sínszálakon léptem át, amikor feltűnt egy zömök, erőteljes alkatú,
kefefrizurát viselő, hegymászóruhás férfi. Meglepetésemre hozzám lépett, és néhány
kérdés után, amelyekből kiderült, hogy sziklát mászni jöttem a Tátrába, óvatosságra és
megfontoltságra intett a hegyen. Ekkor, 1965 nyarán még nem tudtam, hogy kit is
ismertem meg pár perccel azelőtt.
Arno Puskás 1925. február 4-én született Kassán. Édesanyja szlovák, édesapja magyar volt. Ő
szlováknak tartotta és tartja magát. Tökéletesen bírja a magyar nyelvet, és a szlovákon
kívül jól beszél cseh, lengyel, orosz, latin, olasz és német nyelven, de törökül, franciául
és angolul is ért egy kicsit.
Kassán a premontrei gimnáziumba jár, sokat sportol, érdekli a hegyek világa és a cserkészet
is. Rokonánál, Csordák Lajosnál festészetet tanul, később Feldt-nél grafikát. Szakterülete
elsősorban a toll és az aquatinta. Jól síel, 41 síversenyt nyer meg, északi összetettben a
legjobb eredményekkel. Versenyez Erdélyben, Kárpátalján és a szabadság-hegyi
ugrósáncon is. Legszebb síeredményei a KISOK sítáborai.
A hegymászásba gimnáziumi éveiben kapcsolódik be. Sokat mászik a Kassa melletti Kossuth-
bástyán, részesévé válik a kassai turista életnek is. Gondnokságot vállal a Tengerszem-
csúcs alatti menedékházban, hogy minél közelebb lehessen a hegyekhez. Itt 1946-tól
1950-ig tevékenykedik. Előfordul, hogy egy nap alatt 7 utat is megmászik. Katonai
szolgálatát is hegyi alakulatnál tölti, mint oktató és hegyi szakértő. 1951-től 1957-ig a
Késmárki-házban találjuk, mint gondnokot és oktatót. 1958-1968 között a Tatranska
Horska Sluzba, a hegyi mentőszolgálat vezetője. A Tátrában szinte minden utat
megmászik. Az Alpokban is sikeres. Ottani két legkiemelkedőbb eredménye a Vert É-i
fal és a Tacul Gervasutti-kuloár. Vonzódik az expedíciózáshoz is. Első ilyen élménye 1941-ben(!) a Nanda Devi-vállalkozás.
Legjelentősebb expedíciói a Nanga Parbat, Tatranska expedíció és a második sikeres
csehszlovák expedíció.
Hegyi publicisztikai tevékenysége egészen kiemelkedő. 1962-től 5 éven át szerkeszti a
Vysoké Tatry c. lapot, amely évente négy, majd később hat alkalommal jelenik meg.
Tízkötetes Tátra-monográfiája a legjobb sportkönyv elismerő díjat nyeri el. 18 könyvet
ír, mintegy ezer szakcikket publikál, és száznál több plakátot is tervez. Publikációit,
kiadványait saját művészi illusztrációival látja el. Magánkönyvtára mintegy tízezer
kötetes, köztük számos ritkasággal.
Ő Csehszlovákia első sportmestere 1953-ban, több állami- és sportkitüntetés birtokosa.
Mit jelentett és jelent nekünk, magyaroknak Arno Puskás? Az ötvenes évek végén, hatvanas
évek elején még igen nehéz volt kijutni a Tátráig is. Útlevélre várva megragadtunk
minden alkalmat, hogy legalább a számunkra elérhető egyetlen magashegységről
olvassunk. Magyar nyelven egyébként is kevés volt a hegyi olvasmány, ezért fogadtuk
nagy lelkesedéssel akkor induló Magas-Tátra kalauzait, melyekben a csúcsok és a hágók
magyar elnevezései is megtalálhatóak voltak. Rudo Moric A Magas-Tátra ormain c.
könyvében pedig többször is szerepelt a főgerinc-mászás leírása során.
Dolny Smokovec-i otthonában mindig szívesen látott vendégek voltak a tanácsait kérő
magyar hegymászók. Budapesten is tartott előadásokat a MFT meghívására, a TIT
Stúdióban. Rendszeresen érintkezett a tátrai magyar mászók korosabb gárdájával, a mai
napig is levelez Dezsényi Jánossal és Bucsek Henrikkel.
Arno Puskás a jövőben is szívesen áll a Tátrát és a hegyeket szeretők rendelkezésére.
A Magyar hegymászók nevében kívánunk neki további erőt és egészséget!
Arno Puskás 2001 nyarán hunyt el Poprádon. Emlékét megőrizzük.
Valkó Géza