Az egyesület alapítása:
Az egyesületet hámori lokálpatrióták alapították 2000 októberében, és 2000. december 12-én a B.-A.-Z. Megyei bíróság közhasznú egyesületté jegyezte be.
Az elnökség három tagú: Hímer József (elnök), Seregi Ernő (ügyvezető), Hocsák Anikó (elnökségi tag).

Az egyesület jelképe a jégmászó fejsze és a hegymászó sisak, melyek szimbolizálják a névadó szikla és jégmászást.
Az egyesület székhelye: 3517 Miskolc-Alsóhámor, Vadas Jenő u. 6.

Az egyesület céljai:
szikla és jégmászó sport népszerűsítése
a magyar jégmászó sport megalapozása, fellendítése
nemzetközi szintű jégmászóversenyek rendezése
tehetséges sportolók felkarolása
a Hámori Mászóiskola állagának megóvása, felújítása, kezelése
külföldi mászókapcsolatok kiépítése

Az egyesület feladatai:
a Hámori Mászóiskola európai színvonalra emelése a természetvédelmi előírások figyelembevételével sportrendezvények, nyíltnapok lebonyolítása, szabadidős és sportrekreációs események szervezése, rendezése, vezetése a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése

Az egyesület fő működési területe Magyarországon:
elsődlegesen a Hámori Mászóiskola kis- és nagy sziklafala
Magyarország egyetlen kiemelt mesterséges mászóhelye – Köpüs-kő – mászóetikájának megőrzése a szigorú természetvédelmi előírások betartásával
Örvény-kő mint a BNP (Bükki Nemzeti Park) által engedélyezett vadregényes mászóhelyének gondozása

Az egyesület fő működési területe Európában:
a magyar természetjárás bölcsője – a Magas-Tátra – történelmi mászómúltjának a fiatal generáció részére történő átadása a klasszikus- és modern mászóutak megismertetésén keresztül. az Alpok egyik leghíresebb mászóterületének – az Eiger-nek – lehetőség szerinti megismerése minden más olyan hely Európában, mely az egyesület lehetőségeihez mérten reálisan elérhető

Eddigi tevékenységeink:
a Hámori Jégmászó Verseny versenysorozatának lebonyolítása
sziklamászó nyíltnapok lebonyolítása, melyek szorosan együttműködtek Miskolc város tömegsportrendezvényeivel
a Hámori Mászóiskola kis- és nagy sziklafal biztosítópontjainak teljes felújítása
a Hámori Mászóiskola - tudomásunk szerint Európában egyedülálló - éjszakai megvilágításának kivitelezése
különleges alkalmakkor lehetőség drótkötélpályán történő átcsúszásra a két sziklafal között (Hámori Mászóiskola)
a franciaországi Jégmászó Világtalálkozón való folyamatos részvétel
jégmászó tevékenység Sappadában (Olaszország)


Hámor-Lillafüred
A Fazola család kohászati öröksége

Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke. Vashámorok és üveghuták ekkor sorra települtek a Bükkben, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepbõl lett Felsõ-Hámor, mai nevén Ómassa. Ennek a községnek lakott helyei vannak Jávorkúton, Lillafüreden, Ómassán és Újmassán. A kohászat emlékét ma is mûködõ õskohó és Hámorban kohászati múzeum örökíti meg. A völgy temetõje rejti az alapítók maradványait is.

Lillafüred, festõi környezetben

Lillafüred kétségkívül leglátványosabb építészeti emléke az 1927-29 között épült Palotaszálló. A szálló egykori parkja különleges kialakítást kapott, hiszen az erdõkincstár 2000 holdas birtoka vette körül, így lehetõség volt arra, hogy a Szinva-patak vízfolyását megváltoztatva, abból meredek szikláról lezúduló vízesést alakíthassanak ki, amely Magyarország egyik látványossága. A szállodának használt épületegyüttesbõl különleges látványt nyújt a Hámori-tó, amelyet az egykori vasgyártók alakítottak ki a völgy lezárásával. Magyarországon egyedülálló látvány a Palotaszálló sziklakertje is, a sziklakertben szobrok, közelében pedig emlékhelyek találhatók. Így állított a város emléket József Attilának, aki itt, a csillámló sziklafalon ülve írta a magyar irodalom remekét, az Ódát.
Erdei kisvasút

A Miskolc és Garadna útvonalon közlekedõ, több mint 30 km hosszú erdei kisvasút, egykor az erdei munkákat segítette és szállította, ma már a kirándulók kedvence.
Herman Ottó emlékháza

A kisvasút lillafüredi megállóhelyétõl néhány száz méterre található az utolsó magyar polihisztor alkotóháza. Herman Ottó itt írta többek között a halakról és a pókokról mindmáig hiánypótlónak számító monográfiáit. Rajzolt és korszakalkotó megfigyeléseket tett. Ezek tárgyi és dokumentációs emlékei 1974-tõl kiállításon láthatók.

Mésztufa és cseppkõbarlang

Nemcsak Herman Ottó járta be a térség két legjelesebb barlangját, hanem Petõfi Sándor is megfordult a mésztufa Anna-barlangban, amelyet nagyon sok útikönyv és turisztikai ajánló mind a mai napig Petõfi-barlangnak nevez. A másik, de már cseppkõbarlang Szent István királyunkról kapta a nevét, s nyaranta a látogatók sokasága gyönyörködhet belsõ tereiben, termeiben.

Az ország elsõ pisztrángos telepe

A Hámori-tó mentén végighaladva Magyarországon is különlegességnek számít a pisztrángos telep. Nemcsak szakmai kutatások és genetikai vizsgálatok, hanem igazi turisztikai látványosság helyszíne is. Az ide látogatók megkóstolhatják a hely specialitásának számító, bükkfa tüzén és 12 fûszerben pácolt pisztráng fennséges ízét.

Természet-és környezetvédelem a Hámori Mászópark területén

A Hámori Szikla-és Jégmászó Sportegyesület a Bükki Nemzeti Park határozata alapján egyedüli kezelője a Hámori Mászópark sziklafelületének és közvetlen környezetének.

„ A sporttevékenység és annak előkészítése, a feltételek biztosítása nem károsíthatja a természetes élővilágot és a térség földtani értékeit sem a mászás gyakorlásának közvetlen helyszínén, sem a tevékenységgel összefüggésben igénybe vett helyszíneken.”



Természetvédelmi tevékenység:

* a sziklafalak felső gyepszintjének megóvása érdekében a mászóutak végén stand-és visszaereszkedő pontok kerültek elhelyezésre
* a mászóutakban elhelyezett biztosító pontok ( U pántok ) rozsdamentesek, ragasztottak, melyek tájképi és tájesztétikai szempontok figyelembe vételével lettek elhelyezve
* a sziklaalakzatokon megjelenő madárszaporulat idején az érintett mászóutak lezárásra kerülnek, ez piros szalaggal jól láthatóan jelölve van
* a HSZJSE a mászóutak kiépítése, biztosítása során eltávolítandó vagy rögzítendő élő, vagy élettelen képződmények megítélésénél a természetkímélő megoldást választja, melyről konzultál a BNP kapcsolattartásra kijelölt szakemberével ( Barta Zsolt tájegységvezető-Miskolc )
* a sziklaalakzatok megóvása érdekében (mászóutak formakincse) lehetőség szerint a mozgó – balesetveszélyes felületek visszaragasztásra kerülnek
* a HSZJSE a jégmászás előkészítése során a sziklafelületet geotextiliával borítja, mely megóvja az élő-és élettelen elemeket a károsodástól
* jégmászásra egyedüli kijelölt helyszín a Hámori Szurdokvölgy Nagy Sziklafala
* a HSZJSE tagjai között Polgári Természetőr feladatot ellátó személyek: Hímer József, Seregi Ernő, Tóth Tamás

Környezetvédelmi tevékenység:
* a HMP közvetlen környezetében és a Szinva patakmederben(a HMP területét figyelembe véve) folyamatos szemételtávolítás történik
* a Kis-és Nagy Sziklafal területe előtt a gyep állandó visszavágás alatt van a tavasztól késő őszig történő időszakban
* tájesztétikai szempontokat és az egyesület lehetőségeit figyelembe véve a mászóparkban padok és asztalok vannak beépítve a mászó felszerelés elhelyezése, az étkezés és a pihenés megkönnyítése érdekében
* a bivakolás és a táborozás, egyben a tűz gyújtás a HMP egész területén egész évben TILOS! ( Lásd: Működési Szabályzat- MSZ-10. Pont)
* szemét elhelyezése a két sziklafal előtt lévő szemétgyűjtő kosárban történik
* a mászóutakhoz vezető ösvények lehetőség szerint gondozva vannak, illetve kényelmi-és belesetvédelmi szempontokat figyelembe véve át vannak alakítva


Hámori Szikla-és Jégmászó Sportegyesület
3517 Miskolc – Alsóhámor, Vadas Jenő u. 6.
Adószám: 18435555 – 1- 05
KSH szám: 18435555-9312-521-05
Bankszámlaszám: Polgári TSZ.: 61200429-10004634
Tel.Fax.: 46/ 371-469
Mobil: 70/317-9225; 30/297-6917; 30/303-8832
E-mail:
hszjse@freemail.hu , himer.jozsef@gmail.com ,
valko.geza@t-online.hu , hanyikb@yahoo.com
www.hszjse.hu