Régi adósságot törlesztettünk a “Nyír – Team” felé.
Bár csonka volt az összeállítás, mégis egy újabb kolléga ismerkedett a Poduplaszki völgy (Bielovska dolina) jegeivel.

Csapatunk, Thuróczy Róbert, Mészáros Gábor (Gaben), Hímer Józsi és én indultunk némi késéssel a miskolci Mountex elől 2011. március 8.-án hajnalban. Sajnos Princus (Vincellér Tibor) munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott Velünk jönni, és ezért négyesben értünk ki Lysa Polana -ba.

Palo még nem volt nyitva, így a völgyben megindulva ecseteltük a lehetőségeket Robinak, aki Gabennel végül a Mrozek és az Adin úsmev megmászása mellett döntött. Bár Gaben már mászott ebben a völgyben, ezt a két jeget még nem volt alkalma kipróbálni, Robi pedig abszolút “jégmentes” volt ezen a helyszínen.

Mi Józsival tovább mentünk, hogy a Kaskady-ból nyíló Océ plné ladu jégen nyissuk a napot.
Elsőként értünk a Kaskady alá, mire beszereltünk, már két újabb parti érkezett. Gyors indítással a Kaskady első hossza után bekanyarodtunk az Océ plné alá.

Már sütötte a nap, ennek ellenére állapotát Józsi még megfelelőnek találta, tehát belevágott. A jég fekvése és a sokszor már tavaszias időjárás kicsit megnehezítette a dolgunkat, de az út átmászása után egyöntetűen azt mondtuk: még pont belefért, jó, hogy bevállaltuk. A később jövő két parti a Kaskady-ban mozgott, mi lementünk, hogy megnézzük Gabent és Robit.
Az Adin úsmev végén jártak, mi még belevágtunk a Mrozek-ba, lévén, hogy egy teremtett lélek sem volt alatta.